Újgenerációs építészet: akadályok nélkül mindenkinek.
Manapság nagyon sokat hallunk az akadálymentesítésről. Erről a szóról talán a legtöbbünknek a közintézmények előtti rámpák, kapaszkodók, a liftekkel felszerelt épületek és a fővárosban cikázó alacsonypadlós buszok képe ugrik be.
De tényleg csak ennyiről szólna? Egy rendeletről, törvényről, ami a megkönnyíti a mozgáskorlátozott emberek mindennapjait vagy sokkal többet jelent ennél? Kukkantsunk be a jövő épületeibe!
Ebben a bejegyzésben a jövő új építészeti irányáról számolunk be nektek, amelyet a német Deutsches Architektenblatt oldalán találtunk Eszerint az akadálymentes építkezés már sokkal többet jelent, mint a mozgáskorlátozottak életét megkönnyítő átépítések, rámpák elhelyezése. A jövő épületeinél ugyanis természetes lesz, hogy akadálymentessé teszik mindenki életét. Hiszen a „korlátozott” alatt nemcsak a kerekesszékkel közlekedőket értjük. Életünk során többször kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor a legkevésbé válik kívánatossá a meredek lépcső vagy a csúszós padló. Gondoljunk csak a pici gyerekekre, a babakocsival közlekedő anyukákra, az idős emberekre, vagy mondjuk egy sportsérülés következtében átmenetileg gipszbe kényszerülő emberekre. A jövő építészete ezekre az élethelyzetekre, átmeneti vagy állandó mozgáskorlátozottságra, látás-és hallássérült emberek életének könnyebbé tételére fókuszál.
Ez a koncepció nemcsak Nyugat-Európában ismert, Magyarországon is egyre többen alkalmazzák, mint például Pandula András építészmérnök. A magyar építészeti nyelvben ismertté vált egyetemes tervezés alapelve, hogy otthonunkat hosszabb időtartamra (legalább 60-80 évre) építjük. Ezért fontos, hogy az minden használójának jelenlegi és jövőbeni, folyamatosan változó szükségleteit kielégítse. A lakáson belül a legnagyobb problémát általában a fürdőszoba és a konyha akadálymentes kialakítása jelenti. Előbbinél ügyelni kell pl. a helyigényre, a burkolatok csúszásmentesítésére, a berendezések akadálymentes használhatóságára (kapaszkodók stb.). A konyháknál figyelni kell a munkafolyamatokat követő funkcionális elrendezésre, a berendezések biztonságos és kényelmes használhatóságára. Ezen elvek alapján a lakások összes helyiségének kialakítását át kell gondolnunk, és az egyetemes tervezés elvét követve gondos tervezéssel kialakítanunk- olvashatjuk Pandula András és P. Farkas Zsuzsa könyvajánlójában. De a már felépült házak esetében sem késő változtatni, néhány átalakítással ugyanis ezek is kényelmessé és biztonságossá tehetők. Az akadálymentes szó új értelmet nyer tehát és nemcsak a közintézmények átszabását jelenti majd, hanem a közeljövő alapvető építészeti kultúráját.
Az FSZK Tudástár projektjének egyik fő csapásiránya az akadálymentes tervezés. Reméljük az új képzéseknek köszönhetően hamarosan itthon is egyre több építész teszi magáévá ezt a szemléletet. Sokan csak a megnövekedett költségeket látják vagy úgy gondolják, hogy ami akadálymentes az feltétlenül csúnya is, pedig ez nem igaz! Csak egy kicsit nyitottabban, érdeklődőbben és együttműködően kell hozzáállni a témához. Az FSZK új képzéséről bővebb információkat találtok a projekt honlapján.
