Akadálymentes kirándulás? Az mégis milyen? Félrehajolnak a fák?

Akadálymentes kirándulás márpedig van! Lehet, hogy egészen a Yellowstone Parkig kell érte menni, de akkor is létezik! A Yellowston Parkban odafigyelnek nem csupán a mozgáskorlátozott, hanem a vak és a hallássérült látogatók igényeire is. A parknak van saját, az akadálymentesítésért felelős koordinátora.

Hallássérült látogatók számára külön ún. TDD számot tartanak fenn. A TDD egy angol rövidítés (telecommunications device for deaf) jelentése telekommunikációs eszköz siketek számára. Lényege, hogy szöveges üzenetet lehet a segítségével küldeni. Úgy képzeljétek el, mint a chat és az írógép keverékét! Itt egy kép az eszközről.

A vak kirándulók számára kiváltható egy ún. arany fokozatú belépő útlevél. Ez életre szóló ingyenes belépést tesz lehetővé olyan állami parkokba, ahol egyébként belépőt kell fizetni. És nem kell érte állami kérvények tömkelegét írni, mert minden látogatóközpontban és belépési ponton igényelhető!

Az akadálymentesítéssel kapcsolatos összes információt egy brosúrában gyűjtötték össze, ami az összes látogatóközpontban és belépési ponton megtalálható, de telefonon és postai úton is igényelhető.

Az akadálymentes mosdók, szállások, kempingek listáját megtaláljuk a Yellowstone honlapján, akárcsak a tájékoztatást arról, hogy hol alakították ki az akadálymentesen megközelíthető horgásztavat – mert erre is gondoltak!

Számomra azonban a legnagyobb meglepetést a kölcsönözhető kerekesszékek jelentették. Igen, két kerekesszék a rászorulók rendelkezésére áll, csak a vadőrrel kell kapcsolatba lépni értük.

Ilyen szintű akadálymentesítésre egyelőre nem számítunk Magyarországon, de várjuk a jelentkező Nemzeti Parkokat, az FSZK szívesen segít tanácsokkal, ötletekkel! :)

Világhalló: fülbemászó irodalom

Online felolvasó rendszer vak és látássérült embereknek.

Az irodalmi művek már nemcsak a Braille írás segítségével válnak elérhetővé a vak és látássérült társainknak, a digitális világ korában ugyanis a legtöbb klasszikus alkotás hangoskönyv formájában is megvásárolható és kölcsönözhető. A Világ-Halló elnevezésű magyar nyelvű weblapon pedig néhány kattintással több ezer magyar és világirodalmi alkotást érhetünk el hangformátumban.

Ezeket azonban ne tévesszük össze a gyermekkorunkból ismert hangjátékokkal, amelyek színészek hangján csendültek fel a lemezjátszókon és a magnókazettákon. A Világ-Halló könyveit ugyanis a Miklós és Kriszta névre keresztelt gépi férfi és női hangok keltik életre.

Elsőre talán kissé természetellenesnek cseng a gépi hang a vájt fülűeknek, de a monoton szöveghű felolvasás mégis egyfajta szabadságot nyújt a vak embereknek, melyeket ők saját fantáziájukkal és képzeletükkel színezhetnek ki.

A Világ- Halló a kutatás-fejlesztés eszközeivel járul hozzá a vak és látássérült emberek információs társadalomba való beilleszkedéséhez. Segítségével az elektronikus könyvek az Interneten vizuális információk nélkül, csak hangok segítségével, a látókkal közel egyenértékű módon használhatók. A szoftver a www.vilaghallo.hu oldalról tölthető le és mára már több ezer elektronikus könyvet olvas fel a Magyar Elektronikus Könyvtár állományából.

Az oldalon találunk egy ízelítő listát a hangoskönyvekből Ha kedvünk támad, bármikor letölthetjük az Öreg néne őzikéjét vagy Shakespeare műveit. Ha valaki mégis hosszabb műre vágyna, nem kell egy ültében végighallgatni a több mint tízórás hanganyagot, hiszen a program lehetőséget nyújt könyvjelzők elhelyezésére is: ha a felhasználó legközelebb bekapcsolja a számítógépet, ott folytatja az olvasást, ahol abbahagyta. Sőt az Egri csillagok unalmasabb csatajeleneteinél csalhatunk is, a könyv szövegében ugyanis lehetőség van navigálásra, mondatokat, sőt fejezeteket ugorhatunk előre és hátra.

Fogyatékos Emberek Világnapja – december 3.

Az ENSZ 1992-ben nyilvánította december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává. Ebből az alkalomból világszerte számos rendezvénnyel, eseménnyel igyekeznek felhívni a figyelmet a fogyatékos emberek helyzetére.

Szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani a Kitárt Ajtók Ünnepét és Kulturális Fesztivált, mely az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karán zajlik dec. 2-3-án. Bővebb programot itt találtok: http://kitartajtok.barczi.hu/.

A Bárczin megvalósuló rendezvény illeszkedik abba a világ trendbe, miszerint a fogyatékos embereknek nem sajnálatra és szánalomra van szükségük, hanem valós segítségre. Az ő világuk is nagyon gazdag és sokszínű, csupán más. Nagyon sokszor azonban nem is olyan nagy a különbség egy fogyatékos és egy nem fogyatékos ember élete között, mint azt laikusként gondolnánk. A személyes találkozás, kapcsolatfelvétel a legjobb lehetőség arra, hogy erről megbizonyosodjunk.

Ne hagyjátok ki a Segítő Vásárlás elnevezésű programot sem, mely a Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendezvénye lesz a Millenárison december 4-én. Itt olyan kézzel gyártott magyar termékeket vásárolhattok meg, amit megváltozott munkaképességű dolgozók készítettek.

A United Nations honlapján kutakodva találtunk néhány nagyon érdekes programot, mely alátámasztja a fenti gondolatot.

• Hollandiában, Amszterdamban pl. divatbemutatót és kerekesszékes tangó bemutatót tartanak a rendezvény keretében.
• Pakisztánban egy panelbeszélgetés keretében fogyatékos emberek sikertörténeteit hallgathatják meg a résztvevők.
• Olaszországban gyerekekről/ fiatal fogyatékos felnőttekről mutatnak be videót.
• Kanadában a vállalkozók, adományozók és a fogyatékos emberek közötti közvetlen kapcsolatrendeszer kiépítésének kezdetét állítják az esemény középpontjába.

A WHO adatai szerint a világon kb. 650 millió ember él valamilyen fogyatékossággal. Ez óriási szám, ahhoz, hogy figyemen kívül hagyjuk ezeket az embereket. Az lenne a jó, ha nem csupán az évnek ezen az egyetlen napján figyelnénk rájuk.

Nemzetközi jelnyelvi tolmácsolás – nehezebb vagy csak más?

Próbáljuk meg elképzelni, hogy hallássérült és halló emberek együtt vesznek részt egy nemzetközi konferencián. Hogyan oldjuk meg, hogy mindenki értsen mindenkit? Tolmáccsal, persze, de ugye ennek a tolmácsnak értenie kell mindkét nyelvet plusz a jelnyelvet is magas szinten kell művelnie. Kemény dió.

Erre a szép kihívásra is van azonban válasz. Egy, az Európai Unió által finanszírozott projekt, mely a nemzetközi jelnyelvi tolmácsolás gyakorlati kérdéseinek és problémakörének feltárását, megoldási irányvonalak összegyűjtését és egy oktatóanyag kidolgozását tűzte ki céljául.

Az IISE - Sign Language Interpreting in International Settings, vagyis Jelnyelvi tolmácsolás a nemzetközi gyakorlatban névre keresztelt projekt koordinátora egy finnországi egyetem, a magyar Közalapítvány mellett még egy észt és két holland tagja is van a tananyag fejlesztő csapatnak.

Mi a cél?

A hallássérült emberek egyre több nemzetközi eseményen vesznek részt. A jelnyelvi tolmácsok gyakran már egy hangzó nyelvi, vagy egy másik jelnyelvi tolmács által tolmácsolt szöveget tolmácsolnak, így nagyon fontos a tolmácsolási stratégiák, kérdések újragondolása. A jelnyelvi tolmácsok oktatásának sok országban hiányzó része a nemzetközi tolmácsolásra való felkészítés, ezt az űrt hivatott a készülő tananyag kitölteni. A tréninganyag DVD-je januártól lesz elérhető a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnál.

Ezen felül fontos a

• tolmácsszolgáltatás minőségének javítása
• jelnyelvi tolmácsok munkakörülményeinek javítása
• tolmácsok közötti együttműködés javítása (hangzó nyelvi, jelnyelvi halló és siket tolmácsok)
• jelnyelvi tolmácsképzés fejlesztése a különböző jelnyelvi tolmácsképző szervezetek nemzetközi tapasztalatai alapján
• a fent említett, új jelnyelvi tolmácsképző program elfogadtatása és bevezetése Európában
• jó jelnyelvi tolmácsolási gyakorlatok támogatása a tolmácsolási helyzetek minden résztvevőjének szempontjait figyelembe véve.

 Egy újabb nagyszerű program! Reméljük sikeres lesz a gyakorlatban.

Biztos, hogy eligazodsz a könyvtárban?

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem bizony nem egyszerű egy könyvtárban. Még annak ellenére is akadnak néha nehézségeim, hogy az egyetem alatt rendszeresen igénybe vettem a szolgáltatásaikat. De hát az egyetem már rég volt… Ráadásul a siker (értsd: megtalálni, amit szeretnél és kikölcsönözni/elolvasni) attól is függ, mit keresünk! Például egy folyóirat 50 évvel ezelőtti számába betekintést nyerni nem ugyanolyan egyszerű, mint leemelni Tolsztojt a T betűnél. Ugye-ugye? :)

A helyzet tovább bonyolódik a fogyatékos emberek esetében. Tudjuk ezt mi is, az FSZK Akadálymentesítési Programirodája. Ezért a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteit bevonva egy kutatást készítettünk az Országos Széchenyi Könyvtár megbízásából. Egy kérdőívet állítottunk össze fogyatékos emberek számára, amelyben arra kerestük a választ, hogy milyen problémákkal találják magukat szembe egy könyvtárban. Több száz kitöltött kérdőív alapján a következőkre jutottunk:

A könyvtár a megkérdezett fogyatékos személyek döntő többsége számára fontos és aktívan igénybe vett, vagy szándék szerint használandó szolgáltatás. Tehát érdemes akadálymentesíteni a számukra, mert igenis akarják használni, használják a könyvtári szolgáltatásokat!

A fizikai akadálymentesítésnél (rámpa, lift, akadálymentes mosdó) fontosabb volt a válaszolóknak a személyes segítség! Ez meglepő lehet, de jól mutatja, hogy az emberek fejében élő sztereotípiáknak nincs igazi alapjuk. Nem csak attól lesz egy szolgáltatást nyújtó helység akadálymentes, hogy van rámpa! Például egy vak vagy autista embernek nem ez a segítség!

A megkérdezettek többsége azt mondta, hogy a könyvtári dolgozók személyes segítségére szorul. Fontos kérdések, hogy talál-e egyáltalán segítő munkatársat, milyen az ott dolgozó hozzáállása, ismeri-e a fogyatékosságára jellemző alapvető jellemzőket, és ez milyen helyzetet teremt: oldó, vagy feszültség fokozó hatású? Továbbá nagyon fontos, hogy a segítő munkatárs megtalálja-e az egyensúlyt a segítség és a túlgondoskodás között!

A fentiek nem azt jelentik, hogy minden könyvtárban alkalmazni kell egy embert, aki csak a fogyatékos embertársaival foglalkozik. (Persze, ez nagyon jó lenne, de realisták vagyunk.) Az info-kommunikációs akadálymentesítés számos eszközének alkalmazása már önmagában nagy segítség lenne. Ilyenek pl. az eligazító piktogramok, táblák, vezetősávok, Braille jelek és tömör egyszerűsített szövegű ismertetők.

Tudjátok mely kifejezések fordultak elő legtöbbször a kérdőívre adott válaszokban? A megértés, a türelem, a kedvesség és a segítőkészség. Egyik kérés sem teljesíthetetlen! Ne fogjunk mindent a pénz és időhiányra!

Távoktatás magas fokon

A Képzők Képzése Oktatási Program részben távoktatással valósul meg. A hallgatók egy része vidéken él és dolgozik, ezért az ő oktatásukat ez nagyban megkönnyíti. A budapesti hallgatóknak is könnyebb azonban, ha minden szakmai háttéranyagot, előadást letölthetnek egy kifejezetten erre a célra kialakított felületre.

Az ún. ILIAS rendszer használatát több előadáson és gyakorlati, kiscsoportos órán ismertetik a hallgatóknak, hogy valóban hasznos segítség lehessen bárkinek. A webes felületet teljesen akadálymentesen alakították ki, a vak és a siket hallgatók számára is hozzáférhető, érthető, követhető.

Az FSZK Akadálymentesítési Programirodájának vezetőjét, Szentkatolnay Miklóst kérdeztük:

Mekkora munkát jelentett a 3 év alatt kidolgozott képzések webre adoptálása?

A munka két fázisból állt. A tananyagfejlesztő szakértők három hónap alatt a megadott szempontok és sablonok alapján átalakították a szakmai szöveget, előkészítették a digitalizálást. Ezt követően az ILIAS elektronikus keretrendszert biztosító informatikus partnerünk fél év alatt akadálymentes verzióban töltötte fel az összes előkészített anyagot az FSZK Tudástárába.

Mitől mondhatjuk teljesen akadálymentesnek a felületet?

Maga a felület nem teljesen akadálymentes, hiszen az ILIAS-t egy nemzetközi informatikus csoport fejleszti folyamatosan, de mindig dolgoznak azon is, hogy maga a keretrendszer akadálymentes legyen. Az ILIAS-ban történő regisztrációt követően viszont, az FSZK által fejlesztett képzési programok tananyagai akadálymentes módon elérhetőek mindenki számára. (Tehát vak, siket, mozgáskorlátozott emberek egyaránt eligazodnak a rendszerben.)

Mit gondolsz, mennyire segíti a gyakorlatban a hallgatók felkészülését az oldal?

A hallgatók megismerhetik azokat a tananyagokat, képzési programokat, amelyek oktatására a Képzők Képzése Programot elvégezve jogosulttá válnak. Továbbá ezen a felületen biztosítjuk az elméleti előadások anyagainak elérhetőségét, valamint abban az esetben, ha valakinek pótolnia kell egy-egy kimaradt órát, akkor itt az anyagok áttekintése után, ellenőrző kérdések kitöltésével teljesítheti a tárgyat.

A Képzők Képzése Oktatási Program keretében külföldi jelnyelv oktató látogat Magyarországra

Tudtad, hogy a jelnyelv nem egységes, nem értik mindenhol a világon? Minden nemzetnek van külön jelnyelve! Ezért van az, hogy külföldi előadó esetén több jelnyelvi tolmácsra van szükség: egy fordít pl. angolból magyar jelnyelvre, egy pedig a magyar jelről hangra. Idegen nyelvről magyarra történő fordítás esetén a jelnyelvi tolmács számtalan dolgot végez szimultán az agyában: hallgatja és értelmezi a külföldi előadót, az idegen jeleket pedig magyar jeleléssel adja vissza. Nehéz, az egyszer biztos!

Ez fog történni Frances Elton előadásán is a jövő héten.

Frances Elton, a University College London Deafness Cognition and Language Research (DCAL) intézményének oktatója és koordinátora. Frances siket szakemberek számára tart (szocio)nyelvészeti kurzusokat. Nemrégiben szerzett MA diplomát Alkalmazott Nyelvészeten, kutatási területei pedig a szocionyelvészet és olyan jelnyelvi variációk megőrzése, amelyeket az eltűnés veszélye fenyeget. Külföldön is gyakran tart workshopokat (Új-Zéland, Spanyolország, Németország, Finnország stb.).

Október 25-27-én a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány felnőttképzési továbbképzésén tart előadást a jelnyelv oktatásának módszertanáról. A résztvevők így külföldi példákkal is megismerkedhetnek a magyar metodika mellett. A 3 napos intenzív tréningen azok vehetnek rész, akik előzetesen jelentkeztek és felvételt nyertek a 2011 márciusáig tartó képzési programra. A képzés lényege, hogy A1-től C1 szintig (tehát alapfoktól felsőfokig) professzionális szinten oktatható legyen a jelnyelv.

Oktatunk! Cél: egyenlő esélyű hozzáférés! Most indul!

Örömmel jelentjük be, hogy október 15-én elindul az oktatók oktatása a Tudástár – Hozzáférés mindenkinek projekten belül.

Rendben, ez jó hír. De mi is ez a projekt? :)

A program első szakaszában 2007-2010 elejéig a Közalapítvány külső szakértők bevonásával több mint 70 képzést dolgozott ki. A képzések a legkülönbözőbb területeket érintik: a mérnököktől kezdve a nővéreken és a polgármesteri hivatalokban dolgozókon át egészen a (gyógy)pedagógusokig mindenki megtalálhatja köztük a számára hasznosat. 70 képzés! Lehet majd válogatni bátran.

Miért csak majd?

Mert egyelőre 2011. március végéig a tanárokat képezzük. Több mint 150 oktató lesz hamarosan az egyenlő esélyű hozzáféréshez szükséges tudás birtokában. A mostani hallgatók felnőttképzésben vesznek részt, tehát az alaptudásuk minden esetben megvan. Ehhez szeretnénk egy kicsit többet adni, más struktúrában, más szemlélettel mutatni meg a dolgokat.

Mi a blog célja?

Minden héten friss információkkal szeretnénk szolgálni részben a projektről, részben pedig a fogyatékosügyet érintő kérdésekről. Terveink közt szerepel külföldi hírek összefoglalója és magyar események, jó kezdeményezések bemutatása is.

Hol mindenhol lehet még rólunk olvasni, hallani?

Először is a Facebookon! Célunk a fogyatékos emberek előtérbe helyezése, ennek megfelelően választottuk meg a Facebook oldalunk nevét is: Figyelek a fogyatékos emberekre.

Jelen vagyunk a YouTube-on is.

Saját oldalunk a www.hozzaferes.hu

A Közalapítvány a www.fszk.hu oldalon található meg.

Jó böngészést kívánunk!

Köszönti Önt a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

A program fő célja, hogy az egyenlő esélyű hozzáférést és a teljesen akadálymentes környezet kialakítását, egy eredményes és hatékony ismereteket biztosító tudásbázis létrehozásával segítse.

Ezentúl blogunkon is követheti az eseményeket.