Nemzetközi jelnyelvi tolmácsolás – nehezebb vagy csak más?

Próbáljuk meg elképzelni, hogy hallássérült és halló emberek együtt vesznek részt egy nemzetközi konferencián. Hogyan oldjuk meg, hogy mindenki értsen mindenkit? Tolmáccsal, persze, de ugye ennek a tolmácsnak értenie kell mindkét nyelvet plusz a jelnyelvet is magas szinten kell művelnie. Kemény dió.

Erre a szép kihívásra is van azonban válasz. Egy, az Európai Unió által finanszírozott projekt, mely a nemzetközi jelnyelvi tolmácsolás gyakorlati kérdéseinek és problémakörének feltárását, megoldási irányvonalak összegyűjtését és egy oktatóanyag kidolgozását tűzte ki céljául.

Az IISE - Sign Language Interpreting in International Settings, vagyis Jelnyelvi tolmácsolás a nemzetközi gyakorlatban névre keresztelt projekt koordinátora egy finnországi egyetem, a magyar Közalapítvány mellett még egy észt és két holland tagja is van a tananyag fejlesztő csapatnak.

Mi a cél?

A hallássérült emberek egyre több nemzetközi eseményen vesznek részt. A jelnyelvi tolmácsok gyakran már egy hangzó nyelvi, vagy egy másik jelnyelvi tolmács által tolmácsolt szöveget tolmácsolnak, így nagyon fontos a tolmácsolási stratégiák, kérdések újragondolása. A jelnyelvi tolmácsok oktatásának sok országban hiányzó része a nemzetközi tolmácsolásra való felkészítés, ezt az űrt hivatott a készülő tananyag kitölteni. A tréninganyag DVD-je januártól lesz elérhető a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnál.

Ezen felül fontos a

• tolmácsszolgáltatás minőségének javítása
• jelnyelvi tolmácsok munkakörülményeinek javítása
• tolmácsok közötti együttműködés javítása (hangzó nyelvi, jelnyelvi halló és siket tolmácsok)
• jelnyelvi tolmácsképzés fejlesztése a különböző jelnyelvi tolmácsképző szervezetek nemzetközi tapasztalatai alapján
• a fent említett, új jelnyelvi tolmácsképző program elfogadtatása és bevezetése Európában
• jó jelnyelvi tolmácsolási gyakorlatok támogatása a tolmácsolási helyzetek minden résztvevőjének szempontjait figyelembe véve.

 Egy újabb nagyszerű program! Reméljük sikeres lesz a gyakorlatban.

Biztos, hogy eligazodsz a könyvtárban?

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem bizony nem egyszerű egy könyvtárban. Még annak ellenére is akadnak néha nehézségeim, hogy az egyetem alatt rendszeresen igénybe vettem a szolgáltatásaikat. De hát az egyetem már rég volt… Ráadásul a siker (értsd: megtalálni, amit szeretnél és kikölcsönözni/elolvasni) attól is függ, mit keresünk! Például egy folyóirat 50 évvel ezelőtti számába betekintést nyerni nem ugyanolyan egyszerű, mint leemelni Tolsztojt a T betűnél. Ugye-ugye? :)

A helyzet tovább bonyolódik a fogyatékos emberek esetében. Tudjuk ezt mi is, az FSZK Akadálymentesítési Programirodája. Ezért a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteit bevonva egy kutatást készítettünk az Országos Széchenyi Könyvtár megbízásából. Egy kérdőívet állítottunk össze fogyatékos emberek számára, amelyben arra kerestük a választ, hogy milyen problémákkal találják magukat szembe egy könyvtárban. Több száz kitöltött kérdőív alapján a következőkre jutottunk:

A könyvtár a megkérdezett fogyatékos személyek döntő többsége számára fontos és aktívan igénybe vett, vagy szándék szerint használandó szolgáltatás. Tehát érdemes akadálymentesíteni a számukra, mert igenis akarják használni, használják a könyvtári szolgáltatásokat!

A fizikai akadálymentesítésnél (rámpa, lift, akadálymentes mosdó) fontosabb volt a válaszolóknak a személyes segítség! Ez meglepő lehet, de jól mutatja, hogy az emberek fejében élő sztereotípiáknak nincs igazi alapjuk. Nem csak attól lesz egy szolgáltatást nyújtó helység akadálymentes, hogy van rámpa! Például egy vak vagy autista embernek nem ez a segítség!

A megkérdezettek többsége azt mondta, hogy a könyvtári dolgozók személyes segítségére szorul. Fontos kérdések, hogy talál-e egyáltalán segítő munkatársat, milyen az ott dolgozó hozzáállása, ismeri-e a fogyatékosságára jellemző alapvető jellemzőket, és ez milyen helyzetet teremt: oldó, vagy feszültség fokozó hatású? Továbbá nagyon fontos, hogy a segítő munkatárs megtalálja-e az egyensúlyt a segítség és a túlgondoskodás között!

A fentiek nem azt jelentik, hogy minden könyvtárban alkalmazni kell egy embert, aki csak a fogyatékos embertársaival foglalkozik. (Persze, ez nagyon jó lenne, de realisták vagyunk.) Az info-kommunikációs akadálymentesítés számos eszközének alkalmazása már önmagában nagy segítség lenne. Ilyenek pl. az eligazító piktogramok, táblák, vezetősávok, Braille jelek és tömör egyszerűsített szövegű ismertetők.

Tudjátok mely kifejezések fordultak elő legtöbbször a kérdőívre adott válaszokban? A megértés, a türelem, a kedvesség és a segítőkészség. Egyik kérés sem teljesíthetetlen! Ne fogjunk mindent a pénz és időhiányra!

Távoktatás magas fokon

A Képzők Képzése Oktatási Program részben távoktatással valósul meg. A hallgatók egy része vidéken él és dolgozik, ezért az ő oktatásukat ez nagyban megkönnyíti. A budapesti hallgatóknak is könnyebb azonban, ha minden szakmai háttéranyagot, előadást letölthetnek egy kifejezetten erre a célra kialakított felületre.

Az ún. ILIAS rendszer használatát több előadáson és gyakorlati, kiscsoportos órán ismertetik a hallgatóknak, hogy valóban hasznos segítség lehessen bárkinek. A webes felületet teljesen akadálymentesen alakították ki, a vak és a siket hallgatók számára is hozzáférhető, érthető, követhető.

Az FSZK Akadálymentesítési Programirodájának vezetőjét, Szentkatolnay Miklóst kérdeztük:

Mekkora munkát jelentett a 3 év alatt kidolgozott képzések webre adoptálása?

A munka két fázisból állt. A tananyagfejlesztő szakértők három hónap alatt a megadott szempontok és sablonok alapján átalakították a szakmai szöveget, előkészítették a digitalizálást. Ezt követően az ILIAS elektronikus keretrendszert biztosító informatikus partnerünk fél év alatt akadálymentes verzióban töltötte fel az összes előkészített anyagot az FSZK Tudástárába.

Mitől mondhatjuk teljesen akadálymentesnek a felületet?

Maga a felület nem teljesen akadálymentes, hiszen az ILIAS-t egy nemzetközi informatikus csoport fejleszti folyamatosan, de mindig dolgoznak azon is, hogy maga a keretrendszer akadálymentes legyen. Az ILIAS-ban történő regisztrációt követően viszont, az FSZK által fejlesztett képzési programok tananyagai akadálymentes módon elérhetőek mindenki számára. (Tehát vak, siket, mozgáskorlátozott emberek egyaránt eligazodnak a rendszerben.)

Mit gondolsz, mennyire segíti a gyakorlatban a hallgatók felkészülését az oldal?

A hallgatók megismerhetik azokat a tananyagokat, képzési programokat, amelyek oktatására a Képzők Képzése Programot elvégezve jogosulttá válnak. Továbbá ezen a felületen biztosítjuk az elméleti előadások anyagainak elérhetőségét, valamint abban az esetben, ha valakinek pótolnia kell egy-egy kimaradt órát, akkor itt az anyagok áttekintése után, ellenőrző kérdések kitöltésével teljesítheti a tárgyat.