Április 2. - Az Autizmus Világnapja

Mi az autizmus, mik a jellemzői?

A válaszhoz segítségül hívtuk az Autisták Országos Szövetségének a honlapját (www.aosz.hu)

• Az autista személy nehezen alakít ki kapcsolatokat, nem észleli megfelelően a többi ember érzéseit, nem érti a szociális elvárásokat.
• Előfordul, hogy az autista emberek nem tanulnak meg beszélni. Amennyiben kialakul a beszéd, az gyakran szokatlan (pl. visszhangszerűen utánoz, a szokásostól eltérő intonációval, hangmagasságon beszél, beszédében egyetlen témához ragaszkodik). A gesztus és a mimika használata gyakran nem megfelelő.
• Az autista személy gyakran ragaszkodik az azonossághoz, a megszokott rutinhoz.

Az autizmus problémájának figyelemfelkeltésére a világszintű kezdeményezés 2007-ben indult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete április 2-át jelölte ki az Autizmus Világnapjának (World Autism Awareness Day – WAAD). A Világnap arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a társadalmi tudatosság növelésére az autizmus kezelésében és ösztönözze a korai diagnózis és fejlesztő beavatkozás kidolgozását.

Az első világnapot 2008-ban rendezték meg. Azóta minden résztvevő országban kék színűre világítottak ki egy-egy ismert épületet, mert a kék az autizmus színe. Idén kék lesz Londonban a Big Ben, Prágában a Károly híd, Párizsban az Eiffel torony, Rómában a Colosseum, a tengerentúlon New Yorkban az Empire State Building, Torontóban a CN Tower. 22 ország mintegy 100 épülete csatlakozott már a kezdeményezéshez.

A magyarországi rendezvényeket 2009 óta az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) koordinálja. Magyarország a Parlament kupolájának kivilágításával kapcsolódik az eseménysorozathoz. A Világnap előestéjén kék lesz a kupola mellett a Művészetek Palotája épülete is. Gyertek el minél többen és nézzük meg együtt a Parlamentet a Batthyány térről 19:45-től! 

Akadálymentes kikapcsolódás

Itt a tavasz, úgyhogy ideje kikukucskálni a barlangból és aktívabb kikapcsolódás után nézni, ugyanis számos izgalmas hétvégi és esti program vár ránk vidéken és a fővárosban egyaránt.

Ebben a bejegyzésben igyekeztünk olyan szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeket összegyűjteni, amelyek akadálymentesek, tehát kerekesszékkel is gond nélkül megközelíthetők. Egyszerűen azért, mert meggyőződésünk, hogy az akadálymentes helyek mindenki számára kényelmesebbek. Szélesebb ajtók, nagyobb tér, nincs lépcsőzés.

Az Egalitás Alapítvány honlapján akadálymentes színházak, mozik és szállodák listáját is megtaláljátok. További hotelek találhatók ezen az oldalon hasznos információkkal kiegészítve: hol, hogyan lehet közlekedni kerekesszékkel, milyen nagyok a szobák, van-e rámpa, elég széles-e a bejárati ajtó és a fürdőszoba akadálymentesített-e.


De ha rövidebb kiruccanásra gondoltatok, látogassatok el a MEOSZ honlapjára, ahol nemcsak múzeumokat, sportcsarnokokat élmény- és gyógyfürdőket, magyarországi kastélyokat, hanem olyan éttermeket és kávézókat is találtok, akik gondoltak a kerekesszékes vendégekre.
Nincs más hátra, kapcsoljátok ki a számítógépet vagy a dvd-lejátszót, tegyétek el a könyveket és irány szórakozni!

Március 21-én ünnepeljük a Nemzetközi Down Világnapot

A Down-szindróma egy kromoszóma elváltozás, mely a szülőktől függetlenül jön létre a terhesség előtt vagy alatt. Egy veleszületett kromoszóma-rendellenességről van szó, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre.

A Down Egyesület szervezésében március 20-án a Vígszínházban egésznapos program várja az érdeklődőket. Érdemes ellátogatni, a fellépők között lesznek többek között a Vígszínház színészei és a Baltazár Színház is.

Többek között a Down szindrómás emberekkel való kommunikációt is segíti a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány képzése, az ún. könnyen érthető kommunikáció. Ennek lényege, hogy az enyhén értelmi sérült emberek számára akadálymentes szövegeket, magyarázatokat készüljenek. A könnyen érthető kommunikáció már egy régóta alkalmazott kommunikációs forma, az FSZK most ezt egységes rendszerbe, egy 30 órás képzés kereteibe foglalta. A továbbképzést elvégzők felkészülnek az értelmi fogyatékos emberek segítéséhez szükséges írásbeli, szóbeli és képi eszközök mindennapos használatára és alkalmazására.

A képzést olyan szakembereknek szánjuk, akik minimum érettségivel rendelkeznek és az egészségügy, az oktatás, illetve szociális területek valamelyikén dolgoznak. Munkájuk során pedig kapcsolatba kerülnek fogyatékos emberekkel.

Reményeink szerint minél hamarabb elérhető lesz ez a képzés is valamelyik partnerünknél.

Világhíres fogyatékos emberek - Politikusok, sportolók, írók, énekesek, zenészek

A múlt heti bejegyzésünkben a beszédhiba kapcsán röviden figyelmetekbe ajánlottuk A király beszéde című filmet, amely épp most fut a mozikban és IV. György brit uralkodó életét mutatja be.  A király II. Erzsébet apjaként vonult be a világtörténelembe, azt azonban mindeddig kevesen tudták róla, hogy súlyos beszédhibával küszködött.

Ha végigpörgetjük a történelemkönyvet, utánajárunk a legsikeresebb sportolóknak, tudósoknak, szétnézünk a zenészek, énekesek, festők háza táján, bizony a leghíresebbek között számos fogyatékos embert találhatunk. Tudtátok-e például, hogy Roosevelt elnök mozgássérült volt? Démoszthenészről ismeretes volt, hogy dadogott, de gondoltátok volna, hogy Mózes és Marilyn Monroe is beszédhibával küzdött? A csodálatos hangú Stevie Wondert nem kell bemutatni, de tudtátok-e, hogy Homérosz is vak volt, Beethoven pedig élete végén siket? Ebben a bejegyzésben bemutatunk nektek néhányat azok közül az emberek közül, akik fogyatékosságukat leküzdve vittek véghez nagy dolgokat, köztük, nagyon sok magyart is találni fogtok, akikre méltán büszkék lehetünk.

Mozgássérült emberek

• Böszörményi Gyula: ma is élő író, újságíró. A Gergő-sorozat írója. Ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket, novellákat ír, amelyekben különleges mitológiai, népmesei elemeket használ fel. Kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg. Ennek következtében súlyos mozgássérült lett.
• Halassy Olivér: sportoló, vízilabdázó, úszó, többszörös olimpiai bajnok. Mozgássérült, fiatalon balesetben elvesztette egyik lábfejét.
• Stephen Hawking ma is élő brit fizikus. Fő kutatási területei az elméleti kozmológia és a kvantumgravitáció. Jelentős munkái jelentek meg, melyekben a fekete lyukak és a termodinamika közötti összefüggéseket vizsgálja.  Ő világított rá, hogy a fekete lyukak nem léteznek örökké.
• Frida Kahlo neves mexikói festőnő volt, aki meglepő festményeket alkotott, melyek többsége fájdalmát és bánatát tükröző élénk színű önarckép volt.  A festőnő izombénulásban szenvedett.
• Franklin D. Roosevelt amerikai elnök (1933-1945), demokrata párti politikus. Ő volt az egyetlen, aki két ciklusnál tovább vezette a Fehér Házat, a 20. század egyik legnagyobb alakjaként emlegetik, mit sem számít, hogy kerekesszékben élt.
• Takács Sándor: Sportoló, sportlövő (pisztoly) kétszeres olimpiai és többszörös magyar bajnok. Mozgássérült, jobb kezét robbanási balesetben vesztette el, bal kézzel tanult meg újra célba lőni.
• Szekeres Pál: Többszörös paralimpiai bajnok magyar tőr- és kardvívó, sportvezető. Az egyetlen ember a világon, aki az olimpiai és a paralimpiai játékokon is érmet szerzett.
• Pásztory Dóra – A sydneyi és az athéni paralimpián is aranyérmet nyert világ- és Európa-bajnok úszónk.

Vak emberek

• Bárczy János magyar író. Főbb művei: A balek, Az úrlovas, Zuhanóugrás.
• Andrea Bocelli ma is élő olasz operaénekes, tenorista. Örökletes zöldhályoggal született, amely egyre erősebben rontotta látását. 12 éves korában egy futball-labda fejen találta, és ennek következtében teljesen megvakult. 
• Ray Charles amerikai zongorista, énekes, látását 5 éves korában kezdte elveszíteni. A Hit the road Jack című slágere még ma is kötelező darab a bulikon.
• Csokonai Vitéz Gizella magyar költőnő, Csokonai Vitéz Mihály leszármazottja, alapító tagja volt a vakok Homérosz Kóruskarának.
• Marla Runyan (képünkön) sportoló, a női 5000 méteres futás háromszoros nemzeti győztese. Az 1992-es nyári paralimpiai játékokon négy aranyérmet nyert. Az 1996-os paralimpián ezüstérmet szerzett súlylökésben és aranyat a pentatlonban. 2000-ben az ausztráliai Sydneyben megrendezett olimpiai játékokon ő volt az első vak paralimpikon, aki versenyezhetett. Számos amerikai rekordot tart, mint a 20,000 road (2003), össznői marathon (2002), 500 méter (2001), heptatlon (1996).

Siket, nagyothalló emberek

•  Ludwig van Beethoven: 1796-ban kezdte elveszíteni a hallását, halálakor már siket volt. Ennek ellenére belevetette magát a munkába és megalkotta legkiválóbb zeneműveit. Beethoven legjobb munkái fajtájuk történetének legjobbjai is egyben: a Kilencedik szimfónia, az Ötödik piano conerto, a Hegedű concerto, a Késői Kvartettek és a Missa Solemnis.
• Helen Adams Keller: amerikai szerző, politikai aktivista és előadó volt. Ő volt az első siketvak, aki bölcsészettudományi diplomát szerzett.
• Vasák Iván – siket úszó és vizilabdázó. A siket sportolók nem vesznek részt a paralimpián. Helyette saját világjátékukat, a siketlimpiát rendezik meg négyévente, az olimpiát követő évben, Vasák István Helsinkiben ért el szép eredményt. A magyar siket sportolók legtöbbje a Siketek Sport Klubja (SSC) tagja. Sok szép eredménnyel dicsekedhetnek több sportágban is. Nemzetközi szinten a siket sportolókat a Siketek Nemzetközi Sportegyesülete, (Committee International des Sports Sourds) fogja össze.
• Két parlamenti képviselőnk is siket, Dr. Kósa Ádám Európa Parlamenti képviselő és Dr. Tapolczai Gergely magyar parlamenti képviselő.
• Weiss Fanni – 18 éves siket modell, napjainkban szép eredményeket ér el szakmájában.

Ti ismertek még a történelemben, tudományban, művészetekben, sportágakban olyan fogyatékos embereket, akik kiemelkedően teljesítettek?

A király beszéde – avagy dadogás mint fogyatékosság

A címmel ellentétben nem filmajánló következik és nem is történelem lecke. A király beszéde című filmet csupán ennek az egy mondatnak az erejéig szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani.

Témáját tekintve a film a dadogó VI. György és beszédterapeutája bensőséges kapcsolatáról szól. A mi szempontunkból a beszédhiba, a dadogás az, ami érdekes. Amikor a különböző fogyatékossági csoportokra gondolunk elsősorban a mozgáskorlátozott emberek vagy valamilyen érzékszervi fogyatékossággal élők jutnak az eszünkbe. Pedig a beszédzavarok, kommunikációs problémák – hasonlóan más fogyatékosságokhoz – hátrányos helyzetet, esélyegyenlőtlenséget okoznak.

A beszédhibások és segítőik országos egyesületében, a Démoszthenész Egyesületben nap mint nap azért dolgoznak, hogy segítsenek leküzdeni a beszédhibákat.

Kevesen tudják, hogy a beszédhibák jelentős része még felnőtt korban is javítható.

A gyermekkor elteltével is fennálló beszédhibák közül talán a dadogás az, amely – a legtöbb esetben – fokozatosan beépül a személyiségbe. Befolyásolja a viselkedést, gondolkodásmódot. Önbizalomhiányt, érzelmi kiegyensúlyozatlanságot, megnehezített alkalmazkodóképességet, szorongást és passzivitást von maga után. Mit tehetünk mi, hogy ezt a szorongást ne erősítsük, hogyan tudunk legalább egy kicsit segíteni? Alább olvashattok néhány jótanácsot.

Hogyan viselkedjünk egy dadogóval szemben

• Kerüljük az olyan megjegyzéseket, mint: „Beszélj lassabban””, „Ne idegeskedj!” stb., amelyek a beszédszituációt sokkal feszültebbé és kellemetlenné teszik.
• Ne „segítsünk” neki azzal, hogy kiegészítjük a mondatait.
• Beszéd közben tartsuk fenn a szemkontaktust, ne érezzük magunkat kellemetlenül, ne tréfáljunk, vagy nevessünk a helyzeten.
•  Amikor mi beszélünk, használjunk kimért és nyugodt tempót, anélkül, hogy beszédünk túlzottnak vagy kevésbé természetesnek hatna.
•  Próbáljuk meg éreztetni a dadogó emberrel, hogy az az érdekes, amit mond és nem az, ahogy mondja.
• Ha a dadogó személy abbahagyja az akadozást vagy folyékonyan beszél, ne mondjunk olyan frázisokat, mint: „Most jól beszéltél!”, „Gratulálok, most sokkal jobban beszéltél!”- ettől úgy érezheti magát, mintha minden alkalommal felbecsülnék, hogyan beszél.
• Amikor dadogó személlyel beszélünk, próbáljunk meg minden pillanatban ugyanúgy viselkedni vele, mint bármely más emberrel. Ezt vegyük figyelembe, ez a legnagyobb „segítség”, amit nyújthatunk neki. 

Nektek van a környezetetekben beszédhibás ember? Ti hogyan segítetek neki? 

Akadálymentes bevásárlás Berlinben és itthon

Néhány éve egy nagyon érdekes projektet indítottak el a német főváros egyik kerületében, melynek célja, hogy felmérjék mennyire akadálymentesek a fridrichshein-kreuzbergi éttermek, kávézók és egyéb üzletek. A tapasztalat ugyanis az volt, semennyire. Vagy legalábbis igen kevés vendéglátó egység mondhatta el magáról, hogy gondolt a mozgáskorlátozott emberekre, látás- és hallássérült emberekre, a kismamákra vagy akár az idősekre az üzletek tervezésénél.

A projekt egy kérdőíves megkereséssel indult, ahol a kérdezők nemcsak az akkori helyzetet mérték fel, hanem tanácsokat adtak az tulajdonosoknak, kisebb beruházással, odafigyeléssel, átrendezéssel hogyan alakíthatják akadálymentessé üzleteiket. Ehhez segítségül 7 pontba foglalták az akadálymentesítés minimális követelményeit:

• Lépcsőmentes, illetve rámpával ellátott bejárat.
• Széles ajtók, ahol a babakocsis anyukák és a kerekesszékes személyek is kényelmesen közlekedhetnek.
• Megfelelő belső terek (ez elsősorban a székek, asztalok elrendezésére vonatkozik, éttermek, kávézók esetében).
• Veszélyes lépcsőfokok és üvegajtók jelölése (ez a lépcsők esetében a kontrasztos színek használatát jelenti, ajtók esetében pl. üvegfóliák elhelyezését, amelyek segítségével a látássérült vendégek tájékozódni tudnak).
• Egyéb tájékozódást segítő elemek használata.
• Akadálymentes weboldal üzemeltetése.
• Segítőkész személyzet alkalmazása, mely talán a legfontosabb.

A projekt egy évet ölelt fel, melyet egy verseny zárt, amelyet a kerület üzletei között hirdettek. A nyertesek, azaz a leginkább akadálymentes üzletek listáját itt találjátok. Érdekes, hogy több patikát is felfedezhetünk ezek között, de feltűnik egy fodrászszalon és néhány étterem is.

A projekt lezárásaként létrehoztak egy „akadálymentes” adatbankot is, amelyben a kerület összes üzlete megtalálható piktogramokkal felcímkézve.

Utánanéztünk, mi a helyzet Budapesten, de sajnos a magyar fővárosban nem indult eddig ilyesfajta kezdeményezést, pedig biztosak vagyunk benne, hogy itthon is találhatunk számos akadálymentesnek nyilvánított üzletet. Ti melyik kerületben végeznétek hasonló felmérést?

Addig is, marad az internetes vásárlás, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend és nemcsak a fogyatékos emberek között. Hiszen otthonról, anélkül, hogy kimozdulnánk, gyakorlatilag bármit beszerezhetünk a világhálón.

Azonban itt is vár ránk jó néhány buktató - persze nem szó szerint. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság oldalán hasznos információkat olvashattok arról, mire kell odafigyelnünk a webes vásárlások alkalmával.

Kerekesszéket a legrászorulóbbaknak is!

Egy nagyszerű kezdeményezést szeretnénk nektek bemutatni. Ez a Free Wheelchair Mission. A mozgalom nevének jelentése durva fordításban Ingyenes kerekesszék misszió. A szervezet a legszegényebb és legesettebb régiókban juttatja kerekesszékhez a rászorulókat 2001 óta.
Ha most a klasszikus kerekesszék jelent meg a szemetek előtt, akkor nagyon tévedtek! Ez lényegében egy műanyag kerti székből és két biciklikerékből összeszerelt guruló szék.

Gondolom, van, aki most szörnyülködik, de arra gondoljatok, hogy vannak, akiknek ez az egyetlen lehetőségük a házból való kimozdulásra, bármilyen helyzetváltoztatásra. A kitalálója a legköltséghatékonyabb megoldást tartotta szem előtt és nem a design elemeket. A legolcsóbb szék előállítása a legszegényebb embereknek – ez volt az amerikai gépészmérnök célja. 59,20 dollárba kerül egy szék gyártása és elszállítása akár a világ legtávolabbi sarkába. Jelszavuk nagyon találó: Változtass meg egy életet csupán 59,20 dollárért! A rászorulók teljesen ingyen kapják a székeket hála a szervezet támogatóinak.

A szék darabokra szedve érkezik meg a kínai gyártótól a célországba, ahol a helyi partner szervezetek, önkéntesek szétosztják és segítenek az összeszerelésben is. A székeket kifejezetten egyenetlen talajra gyártották, olyan helyekre, ahol nincs betonozott utca. A költséghatékonyság mellett fontos volt, hogy tartós, időtálló darabokat adjanak a rászorulóknak.

Idén kezdik el egyre több rászorulóhoz eljuttatni a második generációs széküket, ami már inkább hasonlít egy általunk klasszikusan elképzelt székre. Ezt elsősorban gyerekeknek ajánlják.

Nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk az ingyenes kerekesszéket. Reméljük, minél több országban továbbra is eljut a rászorulókhoz.

Facebookon is ott vannak: http://www.facebook.com/freewheelchairmission

Blogjuk: http://freewheelchairmission.blogspot.com/

A jövő épülete: akadályok nélkül mindenkinek

Újgenerációs építészet: akadályok nélkül mindenkinek.

Manapság nagyon sokat hallunk az akadálymentesítésről. Erről a szóról talán a legtöbbünknek a közintézmények előtti rámpák, kapaszkodók, a liftekkel felszerelt épületek és a fővárosban cikázó alacsonypadlós buszok képe ugrik be.

De tényleg csak ennyiről szólna? Egy rendeletről, törvényről, ami a megkönnyíti a mozgáskorlátozott emberek mindennapjait vagy sokkal többet jelent ennél? Kukkantsunk be a jövő épületeibe!

Ebben a bejegyzésben a jövő új építészeti irányáról számolunk be nektek, amelyet a német Deutsches Architektenblatt oldalán találtunk Eszerint az akadálymentes építkezés már sokkal többet jelent, mint a mozgáskorlátozottak életét megkönnyítő átépítések, rámpák elhelyezése. A jövő épületeinél ugyanis természetes lesz, hogy akadálymentessé teszik mindenki életét.  Hiszen a „korlátozott” alatt nemcsak a kerekesszékkel közlekedőket értjük. Életünk során többször kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor a legkevésbé válik kívánatossá a meredek lépcső vagy a csúszós padló. Gondoljunk csak a pici gyerekekre, a babakocsival közlekedő anyukákra, az idős emberekre, vagy mondjuk egy sportsérülés következtében átmenetileg gipszbe kényszerülő emberekre. A jövő építészete ezekre az élethelyzetekre, átmeneti vagy állandó mozgáskorlátozottságra, látás-és hallássérült emberek életének könnyebbé tételére fókuszál.

Ez a koncepció nemcsak Nyugat-Európában ismert, Magyarországon is egyre többen alkalmazzák, mint például Pandula András építészmérnök. A magyar építészeti nyelvben ismertté vált egyetemes tervezés alapelve, hogy otthonunkat hosszabb időtartamra (legalább 60-80 évre) építjük. Ezért fontos, hogy az minden használójának jelenlegi és jövőbeni, folyamatosan változó szükségleteit kielégítse. A lakáson belül a legnagyobb problémát általában a fürdőszoba és a konyha akadálymentes kialakítása jelenti. Előbbinél ügyelni kell pl. a helyigényre, a burkolatok csúszásmentesítésére, a berendezések akadálymentes használhatóságára (kapaszkodók stb.). A konyháknál figyelni kell a munkafolyamatokat követő funkcionális elrendezésre, a berendezések biztonságos és kényelmes használhatóságára. Ezen elvek alapján a lakások összes helyiségének kialakítását át kell gondolnunk, és az egyetemes tervezés elvét követve gondos tervezéssel kialakítanunk- olvashatjuk Pandula András és P. Farkas Zsuzsa könyvajánlójában. De a már felépült házak esetében sem késő változtatni, néhány átalakítással ugyanis ezek is kényelmessé és biztonságossá tehetők. Az akadálymentes szó új értelmet nyer tehát és nemcsak a közintézmények átszabását jelenti majd, hanem a közeljövő alapvető építészeti kultúráját.

Az FSZK Tudástár projektjének egyik fő csapásiránya az akadálymentes tervezés. Reméljük az új képzéseknek köszönhetően hamarosan itthon is egyre több építész teszi magáévá ezt a szemléletet. Sokan csak a megnövekedett költségeket látják vagy úgy gondolják, hogy ami akadálymentes az feltétlenül csúnya is, pedig ez nem igaz! Csak egy kicsit nyitottabban, érdeklődőbben és együttműködően kell hozzáállni a témához. Az FSZK új képzéséről bővebb információkat találtok a projekt honlapján.

2011 az önkéntesség éve

Az Európai Tanács 2009 novemberében hozott határozata alapján 2011 az Önkéntesség Európai Éve. Nagyszerű és akkor ez most mit is jelent?

Mi is az az önkéntesség pontosan?

Definíció 1: Az önkéntesség olyan tevékenység, melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül

Definíció 2: Az önkéntes munka mások által ki nem kényszerített, el nem rendelt, nem kötelező, kifejezetten személyes akaratból született, közvetlen anyagi haszonnal nem járó (tevékenység), melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül.

Rendben, tehát segítségnyújtásról van szó. Ez nyilvánvalóan jó dolog, nem boncolgatjuk tovább, inkább nézzük meg hogyan indulhatunk el, ha önkéntesek szeretnénk lenni!

Egy kis linkgyűjtemény segítségnek:

1. Online önkéntes adatbázis
2. Az Önkéntesség Európai Éve hivatalos magyarországi honlapja
3. Szintén az európai évhez kapcsolódó gyűjtő oldal: http://www.onkentes.hu
4. Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány oldala, ahol nonprofit, civilekkel kapcsolatos híreket találtok.
5. A NIOK Alapítvány adományportálja.
6. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium civilekkel kapcsolatos oldala. (Annak ellenére, hogy épp átalakítás alatt áll, még nem rossz első lépés.)

Ha valaki szeretne önkéntes munkát végezni a fogyatékos embereket segítő szervezeteknél, akkor elsőként az országos érdekvédelmi szervezeteket keresse meg, ott biztosan számos hasznos információhoz jut!

1. Autisták Országos Szövetsége - http://aosz.hu/
2. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége - www.sinosz.hu
3. Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége - http://www.mvgyosz.hu/
4. Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége - http://meosz.hu/
5. Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége - http://efoesz.hu/
6. Siketvakok Országos Egyesülete: http://www.siketvak.hu/

Téli sportok mozgáskorlátozottaknak

A múltkor már beszámoltunk Nektek arról a programról, amelyet amerikai feltalálók azért dolgoztak ki, hogy vak emberek is biztonsággal kormányt ragadhassanak.

Ma tovább szemezgettünk a világhálón az extrém sportok háza táján, így bukkantunk a német Handycap Alapítvány honlapjára. A szervezet rengeteg ötletet ad többek között arról, milyen sportok közül válogathatnak a mozgáskorlátozottak. Kerekesszékben sem kell ugyanis lemondani a legvadabb sportágakról, legyen szó hegymászásról, síelésről, curlingről vagy akár jégkorongról. (Nézzétek meg az ehhez kapcsolódó videót!) Aki szereti a sebességet, válassza a monosít, amely a nevéből is adódóan, egyetlen speciálisan kialakított carving sílécből áll. Az egyensúly megtartását a síbotokra erősített sítalpacskák segítik. A monosí azonban igen népszerű a nem mozgássérültek között is, akik mit sem törődnek a hagyományos síelők döbbent pillantásaival. Felmerülhet bennetek a kérdés, hogy mi a különbség a monosí és a snowboard között, hiszen ez utóbbi is egyetlen lécből áll. Igen ám, de míg a snowbordon oldalra fordulva állunk, a monosí esetében előre néz a felsőtest. (A monosí történetéről itt olvashattok.) 

Aki azonban inkább a biztonságosabb lesiklás mellett döntene, annak az ún. bi-sít ajánljuk, ahol a sportoló egy speciálisan kialakított léchez rögzített szerkezeten ül. Bár ez a variáció sokkal stabilabb, a kanyarodást ez kissé meg is nehezíti, így mindenképpen ajánlott felkérni egy kísérőt a szlalomozásnál.

A sík pálya kedvelői pedig barátkozhatnak a curlinggel vagy a jégkoronggal, amely a paralimpia legnépszerűbb számai közé tartozik.

Nem kell azonban az Alpokig utaznunk, hogy kerekesszékkel téli sportot űzhessünk. Magyarországon a Holtpont SE évek óta foglalkozik mozgássérültek síoktatásával és a Magyar Sí Szövetség is felvette soraiba a mozgáskorlátozott síelést. Hazai tehetségekben pedig nincs hiány, ezt bizonyítják a téli paralimpiákon elért sikerek (első síelőnkről, Navratyil Sándorról itt olvashatsz) és a Mozgáskorlátozottak Alpesi Országos Síbajnoksága, ahol a résztvevők több kategóriában, óriásműlesiklásban, műlesiklásban és összetettben is versenyre kelhettek.

Vakon autót vezetni? Miért ne!

Tegnap volt a Braille-írás világnapja, ennek kapcsán mai bejegyzésünk a vak emberekhez kötődik.

Az amerikai vak emberek nemzetközi szövetségének weboldalán akadtunk a hírre, miszerint 2011. január 29-én Daytonaban vak vezetők számára is lehetőség nyílik az autóversenyzés izgalmait kipróbálni. Egészen pontosan egy – az Egyesült Államokban minden bizonnyal híres – autóverseny nyitó futamát megelőzően, az autóversenyzés rajongóinak ezrei előtt mutatják be új fejlesztésüket. A Blind Driver Challenge elnevezésű platform lényege, hogy a vak emberek is vezethessenek autót látó segítség nélkül, önállóan. Egyetemeket, fejlesztőket és feltalálókat vontak be a program kidolgozásába, mely jelenleg még csak prototípus formájában létezik.

A kihívást nem az jelentette a fejlesztőknek, hogy egy olyan autót készítsenek, ami szállítja a vak embereket. A cél az volt, hogy egy olyan nem vizuális alapú interfészt hozzanak létre, ami képes valós idejű információkkal szolgálni a vezetési kondíciókról és ezáltal lehetővé teszi a vak vezető számára, hogy saját képességeit használva reagáljon és biztonságosan manőverezzen egy autóval.

Nem áll Magyarországtól olyan távol a dolog, mint ahogyan most talán hiszitek! Nekünk is van vak autóversenyzőnk, egészen pontosan navigátorunk! Nézzétek meg a Karvai Sándorról készült videót a You Tube-on vagy olvassatok el egy cikket róla.